EGY MESEKASTÉLY TURÁN
2013 november 3
Hazánk egyik festői megjelenésű szép kastélya a turai kastély. Az egyemeletes kéttornyú épület olyan benyomást kelt a látogatóban, mintha egy meséskönyv lapjairól került volna elő. A kastélyt egy jómódú kereskedőcsalád egyik tagja, Schossberger Zsigmond építtette a XIX században. A hányatott sorsú kastély a II világháború után tönkrement. Napjainkban kezdődött felújítása, mely azóta is folyamatosan tart, már közel van ahhoz, hogy ismét régi fényében pompázzon. A kastélyt szép park veszi körül, melyben jó néhány fa és növényritkaság fedezhető fel.
Túránk során a kastélyt fogjuk megtekinteni, és sétát teszünk a parkban is.
Találkozás a Keleti pu-on a 9.35 órakor Hatvanba induló személyvonat végénél 9 órakor
A vonat indul 9.35 órakor
Költségek: Vonatjegy:
Teljes árú – 2.240 Ft
Féláru: 1.120 Ft
90%-os: 220 Ft
(Az árak oda-vissza értendők, célszerű retúr jegyet venni!)
Kastély belépő: Felnőtt: 1.500 Ft
Nyugdíjas: 750 Ft
Jelentkezés. e-mail: vandorbot11@gmail.com
Tel: 06/20/475-3307
A Schossberger család
A Schossberger család sikertörténete Schossberger Lázár pályájával kezdődött. A Felvidékről Pestre települt kereskedő fiával, Schossberger Vilmos Simonnal együtt, gabonakereskedéssel, bankügyletekkel, a dohány- és cukoriparba való bekapcsolódással biztosította a család jövőjét. A Kiegyezés (1867) után már Pest leggazdagabb kereskedői közé tartozó a családnak az uralkodó, Ferenc József, magyar nemesi címet adományozott 1863-ban. 1890-ben bárói rangot kapott Vilmos Simon két fia, Schossberger Henrik és testvére, Zsigmond és gyermekei. 1907-től használták a Tornyai-Schossberger kettős nevet, és a bárói rang ettől kezdve Henrik családját is megillette.
A kastély építtető Schossberger Zsigmond 1826-ban született, majd Mayer von Gunthof Terézzel kötött házasságából négy gyermek élte meg a felnőttkort: Anna, Nándor, Jenny (Eugénia; Schossberger Jenny és Hevesy-Bischitz Lajos házasságából 3 lány és 3 fiú mellett megszületett a XX. század Nobel-díjas kémikusa, Hevesy György, aki a 72. alapelemet, a Hafniumot fedezte fel), valamint Viktor (1868-1938).
Az 1873-ban herceg Esterházy Miklóstól vásárolt turai családi birtokon elindult az építkezés, Ybl Miklósnak, a kor legismertebb magyar építészének grandiózus tervei alapján. 1883-ban elkészült az "Operaház kistestvéreként" is emlegetett neoreneszánsz stílusú kastély. A főúri palotában nyugodt, kiegyensúlyozott, inkább visszafogott nagyúri életet éltek kora tavasztól késő őszig, ahol számos iparmágnás, arisztokrata és bankár fordult meg. A gazdaság kifogástalan és eredményes működéséhez bérmunkásokat kellett tartani - mivel Zsigmondnak már nem járt az ingyen robot-, így az uraság számukra tanyákat épített. Ezek egyikén (Harasztpuszta) ma is áll az épület, ahol a báró osztatlan iskolát létesített, és ahol 1906-ban Bartók Béla Turán 156 népdalt gyűjtött a cselédektől. Más helyen (Alsóréti tanya) intenzív fácántenyésztés, és nevelés folyt, mivel külföldre is szállítottak élő állatokat.
Schossberger Zsigmond 1900. október 5-én bekövetkezett halála után fia, Viktor vette át a családi ügyek intézését, a kastély az ő tulajdonába került. Olyan gazdája lett az épületnek, aki a település alakításában is részt vett. Az 1911-ben újjáépített katolikus templom elkészüléséhez nagy összeggel járult hozzá; erdőtelepítésével elnyerte a Pest Vármegyében kiírt pályázat első díját.
Az 1930-as évektől a család vagyoni helyzete hanyatlani kezdett, a több ezer hektáros birtokból először házhelyeket, majd a megélhetéshez szükséges mezőgazdasági területeket kényszerült eladni, átengedni.
Viktor halála után két gyermeke, Viktor és Klára örökölte a vagyont. Viktor a II. világháború ideje alatt munkaszolgálat közben halt meg, Klára 1945-ben Angliába költözött, ahol Sir Tangye Bazil felesége lett; 93 éves korában halt meg.
A magára maradt kastélyban a II. világháború ideje alatt szovjet katonai szállást, majd kórházat rendeztek be.1946-tól 1973-ig a község általános iskolájaként működött, 1980-2003 között több tulajdonosa is volt az épületnek.
A kastély
A változatos tömegű, festői megjelenésű egyemeletes épület meredek, magas tetőivel, kupoláival a francia reneszánsz kastélyokra emlékeztet. A kastély külső megjelenése az építés óta nem módosult, 1958 óta műemléki védettség alatt áll. Külön figyelmet érdemel: a tetőt borító természetes pala, mely eredeti francia pala; és az épület festőiségét adó magas téglakémények, kovácsoltvas díszrácsok, tornyok, díszbádog csúcsdíszek, tetőablakok.
ú torony és a pálmaház csatlakozik. A déli homlokzathoz csatlakozó a csigalépcső kapott helyet, ezen keresztül lehet megközelíteni aA főépülethez 2 henger alakz épületet pincétől a padlásig Az é-i oldalon lévő torony legtetején az említett szélzászlóban 1883 olvasható, alatta óratorony kőbábokkal határolt terasszal, a földszinten árkádos, kőbabás terasszal.
kocsialáhajtón át, a főbejáraton áthaladva a keresztboltozatos előcsarnokba jutunk, ehhez kapcsolódik a központi csarnok, melynek emeleti galériáját boltívek támasztja alá. A központi csarnok köré szerveződött a társasági élet színtere, úgymint könyvtár, ebédlő, szalonok, biliárdterem.
Az emeletre a központi csarnoktól négy dór oszloppal elválasztott balluszteres korlátos, festett mennyezetű főlépcsőn juthatunk, itt régen a család szobái, míg a tetőtérben a belső személyzet szobái voltak. Ybl Miklós nagy hangsúlyt fektetett a fényhatásokra: az emelet felett a négyzetes, vaskeretű kazettákban színes üveg volt, ezt 8, tükörrel bélelt fénycsatornán át érkező súrolt fény világított meg.
A kápolnák hatását idéző Pálmaházba a földszinti folyosón elindulva 4 apszisos kupolás térbe érkezünk. Itt dísznövényeket tartottak, a kupolás terek közepén 3 szökőkút volt. A Pálmaház vaskazettás, boltíves ablakai szintén kiemelkedőek, kör alakú ablakaiban ólombetétes üvegek voltak, melyeken állatalakokat lehetett felfedezni.
A kastéllyal szinte egy időben épült az Operaház, melynek belső terei, díszítőfestései visszaköszönnek. A központi csarnok boltíveit, a Pálmaházat növényi ornamentikájú festés, a lépcsőház kazettás mennyezetét, a tetőtéri szintet groteszk díszítőfestés emeli ki, amit Scholz Róbert, az Operaház oldallépcsőjének falfestője készített. Az 50 év élettartamú festés maradványai ma még láthatóak.
Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították.
A PARK
Az eredeti kastélypark ma 10,2 ha-nyi területű. Az épületegyüttes körül létesített díszpark a nyár melegét enyhítette, s elzárta a lakókat a falusiak kíváncsi tekintete elől. A kastélyt körülölelő területet fákkal szegélyezett utak hálózták be, ennek mentén kis kerti építmények voltak. A parkban helyet kapott fürdőmedence öltözőépülettel és teniszpálya is. A régi elbeszélés szerint a parkot Magyarország domborzatának mintájára formálták meg, és előfordulási helyük szerint ültették a fákat. Az egész terület közművesítve volt, így szükség esetén öntözni is tudtak.
A park telepítését, gondozását sokáig a főkertész oldotta meg. Tudatos, előrelátó tevékenységének eredménye, hogy az összes cserjefaj mellett a nagyon különleges külföldi és hazai őshonos erdőalkotó fafajok ma is élő közösséget alkotnak, hiszen együtt megélhettek 70-80, olykor 130 évet is.
A kertészeti ritkaságokban gazdag területen olyan egyedek találhatóak, mint az egyetlen, hatalmas Feketedió (Juglans nigra) - hosszú, gyorsan növő faj, kevéssé elágazó, emiatt kiváló bútorfa; a dió héját gyógyászatban hasznosítják - , melynek törzskerülete több méter.
A kert ékessége két kimagasló példányával a kocsányos tölgyek nemesített változata, a tornyos tölgy (Quercus robur "Fastigiata").
150cm-t meghaladó törzskerületű hazánk valószínűsíthetően egyik legnagyobb Törökmogyorója (Corylus colurna), amely nem őshonos fafajunk, de ma díszfaként ültetik; kellemes ízű magja fontos cukrász- és csokoládéipari alapanyag.
Egyedszáma miatt országosan is ritkaságnak számít az ősparkban található, osztatlan levelű kőris (Fraxinus excelsior), az olajfafélék közül a legnagyobb méreteket elérő faj. Rendkívül értékes, fája kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, sűrű, kemény és rugalmas, a csomoros törzsű egyedek szép rajzolatú metszetet adnak. Hazai viszonylatban is kiemelkedő lepényfák (Gleditschia triacanthos) 300cm-es törzskerülettel növelik a terület értékét. A tövisakác v. krisztusakácnak is nevezett fa hosszú, cséklyés gyümölcse a szentjános-kenyérhez hasonló, fel nem nyílik, sokmagú, bele édes, magva beléből orvosság készül.
Az Ostorfa (Celtis Occidentalis) 4m-es kerületével a kastélypark legnagyobb törzskerületű faja, 20-25 méter magas, terebélyes koronájú, mélyen lehajló ágakkal a külhoni típust képviseli. Levelei kihegyezett tojásdadok, ferde vállúak, fonákuk csak az erek mentén szőrös. Ősszel érő apró, édes húsú csonthéjas termése vörösbarna színű.
Magyarországon gyakran ültetik városi sorfának, mivel jól tűri városi körülményeket. Könnyű megmunkálni, bútorokat, készítenek kékülésre fogékony fájából.
A kastély éltes fái közül a vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) 3m-es kerülettel, 25-en veszik körül a szabadtéri színpadot, minden napszakban árnyékot adva a területnek. A park más részein számos idős bükk is fenn tudott maradni, ami a kertet gondozó szakemberek hozzáértésének a gyümölcse.
