IRÁNY CSÁNGÓFÖLD

1. nap: Utazás a Gyimesekbe
Korán reggel indulunk Budapestről, a HŐSÖK-TERÉRŐL. Útvonalunk: Szolnok (4-es főút), Nagyvárad, Király-hágó, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyimesközéplok. Néhány negyed órás szünetet tartunk útközben, Erdély és Székelyföld egy-egy izgalmas pontján. Nagyvárad: Petőfi-park; Király-hágó: Erdély kapuja; Farkaslaka: Tamási Áron sírja. Este 9 felé érkezünk meg Gyimesközéplokra, Hidegségpatakára, ahol gyimesi csángó családok várnak minket. 2 éjszakát töltünk kulturált vendégszobáikban, bőséges reggelivel és vacsorával is a fogadó családok kényeztetnek minket.

2. nap: Fent a csúcson!
Délelőtt szabad program, túrázás. Dél tájban lovasszekerekkel egy hagyományos, önellátó gyimesi nyári szállást, vagyis esztenát látogatunk meg. Részt veszünk a házikenyér sütésben, megkóstoljuk a helyben készült termékeket: sajt, orda, túró, bálmos. Fakultatív kirándulás a Muhos-pataki tetőre, gyönyörű kilátással a Mihály-szállásra. Ízelítő a gyimesi csángók életéből, szövés, fonás, gyapjú fésülés, cserge ványolás. Megtekintünk egy 150 évesnél is öregebb vízimalmot.

3. Az ezer éves határon át Moldvába, Csángóföldre
Látogatás az ezeréves határnál Gyimesbükkön: Kontumáci kápolna, alatta népi kirakodók vására; a történelmi Magyarország legkeletibb, 30-as számú vasúti őrháza (gazdag helytörténeti gyűjteménnyel); Rákóczi-vár. Gyimesbükk után immár Moldvában folytatjuk utunkat, Pusztinára megyünk. Megnézzük a legkeletibb Szent István templomot. Szálláshelyeink elfoglalása és a házigazdáinkkal való ismerkedés után a Magyar Házba megyünk, ahol hagyományőrző előadást mutat be nekünk Nyisztor Ilona Magyar Örökség-díjas énekes és a híres Pusztinai Hagyományőrző Csoport. A lebilincselő estben helyet kapnak népdalok, vallási énekek, archaikus imák, mesék és népi tréfák is. A műsor után következik a vacsora, ami szintén nem mindennapi gasztronómiai élményt ígér.

4. Északi csángók: a legarchaikusabb magyar kulturális őrzői
Délelőtt Nyisztor Tinka tart nekünk néprajzi előadást múzeumnak is beillő házánál: ő az első moldvai csángó, aki anyanyelvén tanulva doktori címet szerzett. Felsétálunk a kálváriadombra, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a hegyektől ölelt falura, majd közös ebédben lesz részünk az udvarán – megkóstoljuk a híres csángó galuskát (töltike) és a szőlővel savanyított csángó levest. Ebéd után az északi csángók központi falujába, Szabófalvára látogatunk. Szabófalván és környékén világszerte egyedülálló módon maradt fenn egy óvatos becslések szerint is minimum 5-600 évvel ezelőtti, de egyes vélemények szerint akár 12-13. századi nyelvi dialektus. Ellátogatunk a román szekuritáte által egész életében üldözött szabófalvi népi költőnek, „pogocsásnak", Lakatos Demeternek emléket állító múzeumba, melyet a szintén egész életén át zaklatott nyugdíjas tanító, Perka Mihály mutat be nekünk. Megnézzük a főtéren felállított, 1831-es csángó felkelés emlékművét, majd a temetőben felkeressük Lakatos Demeter sírját. Szabad program keretében beszélgethetünk a helyiekkel, akik közül az idősebbek nagyon szívesen megmutatják, és sajnos potom áron el is adják régi viseleteiket, szőtteseiket, és általában szívesen énekelnek is nekünk, vagy épp elmondanak archaikus imáikból egy-két gyöngyszemet, ha megkérjük szépen őket. A szállásunk este Lujzikalagorban lesz.

5. „Szeretem-völgy"
A 15-16. századi kirajzás eredményeként létesült (és ennek megfelelő magyar dialektust őrző) Lujzikalagorban délelőtt fakultatív, pár kilométeres túrát teszünk a falu fölötti, kápolnák sora által vigyázott „őrhegyekre", melyekről csodálatos kilátás tárul elénk a Szeret folyó völgyére és a benne sorakozó csángómagyar falvakra. Délután szabad program a faluban és a házigazdáinknál. Este a helyi magyaroktatásban résztvevő gyerekek műsorával várnak minket a kis magán-magyariskolában.

6. Ősi fatemplom és csodakút Etelközben, archaikus népballadák Budán
Reggeli után Forrófalván a magyar feliratokat is őrző 15. századi Szent Márton fatemplomot (az utolsó épen maradt moldvai magyar templomot) tekintjük meg. Trunkon meglátogatjuk a csodakutat, amely mellett Benedek Márton legendás, a faluban máig mitikus tisztelet által övezett szentéletű orvos eredeti berendezéssel megőrzött emlékháza és szobra áll. Egy trunki asszonyt, Gyurka Ilona nénit kérjük meg arra, hogy meséljen nekünk a moldvaszerte híres Csodadoktorral kapcsolatos emlékeiről, majd megkérjük, hogy énekeljen is egy csokor dalt és mutassa meg csángó népviseletét is. Ezután Budára látogatunk, ahol Botezatu Viktória hagyományőrző, iskolai magyartanító és tanítványai előadásában a lenyűgöző helyi népballadákat is megismerjük. A Szeret-Klézse alapítvány elnöke, Duma István-András klézsei népi író-költő, néprajzos-helytörténész pedig megmutatja Klézsén azokat a jeleket, melyekből Ő és sokan mások is arra következtetnek, hogy a magyarság bizony már a honfoglalás előtt jelen volt e területen - vagyis Etelközben járunk. A következő két napon szállásunk Dumbravénben lesz, a talán legszebb fekvésű csángó faluban, magyar családoknál.

7. Az élő skanzen: Külsőrekecsin
Délelőtt szabadprogram, majd szabadtéri piknikebéd a helyi magyar oktatásban részt vevő gyerekekkel közösen, a környező erdők alatti patakparton. Ebéd után fakultatív módon gyalogosan (4-5 kilométer) vagy busszal látogatunk Külsőrekecsinbe, ahol több magyar feliratos régi keresztet veszünk szemügyre és meglátogatjuk a helyi Magyar Házat is. Külsőrekecsin különlegessége, hogy itt a mai napig élő a népviselet: még egyszerű hétköznapokon is a hihetetlenül díszes csángó öltözékben járnak az asszonyok. A faluban tett közös séta és szabadprogram után visszatérünk Dumbravénbe, ahol nem mindennapi program vár ránk: helyi, autentikus csángó népzenét játszó zenészek részvételével a falubeliekkel közös táncházat csinálunk!

8. Napserkenet a tetőről, majd Hétfaluba utazunk
Hajnalban fakultatív túralehetőség: a „napserkenetet" tekinthetjük meg a Dumbravén feletti tetőről, majd a hétfalusi csángók földjére, a 10 ezres várossá összenőtt, mégis falusias Négyfaluba utazunk, ahol ebéddel és egy kis meglepetéssel várnak minket. Megtekintjük a nagyon érdekes helyi tájházat és ismerkedünk Hétfaluval és lakóival.

9. A szász főváros: Nagyszeben
Korai reggeli után hazafelé vesszük az irányt. A Fogarasi-havasok lábánál gyönyörű tájakon, Szászföldön vezet az utunk. Ebédidőben háromórás megállót teszünk a gyönyörű, egykor volt nagy német jólétről tanúskodó Nagyszebenben, vagyis Hermannstadtban, amely nemcsak a szászság legfőbb városa, hanem egykor még az Erdélyi Fejedelemség fővárosa is volt. Románia talán legszebb városának óvárosa, és középkori főtere a legnagyobb egész Közép-Európában, és az Unesco Világörökség részét képezi. 2007-ben a város Európa Kulturális Fővárosa volt. A dél-erdélyi szórványvidék magyar kulturális örökségekkel teli falvain, városain áthaladva, utunkat egy-egy rövid megállóval fűszerezve este 10 óra körül érkezünk vissza Budapestre.